A haszid kozosseg Magyarorszagon

A haszid zsidó közösség Magyarországon


A haszidizmus egy 18. századi, Kelet-Európában kialakult zsidó vallási és spirituális irányzat. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. Magyarországon a haszidizmus szintén nagy hatással volt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és 20. század során.


A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanításokra.


A szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, meghatározó szereplője volt a haszidizmus történetének Magyarországon. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.


A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A haszidizmus magyarországi irányzatai között ott volt a belzi, a munkácsi és a spinkai is. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.


A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.


Magyarországon a haszidizmus, bár súlyos csapások érték, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.


A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.

tovabbi info itt

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *